150 éve alakult meg a Magyar Tűzoltóság és az első hivatásos tűzoltóság

A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága gróf Széchenyi Ödön munkássága, a hazai tűzvédelem megalakítása előtt tisztelgő emlékévet hirdetett meg.

„Nagy nevek örökösei … nagy kötelességeket is örökölnek.”  – ez az intelem kíséri végig életútján gróf Széchenyi Ödönt, gróf Széchenyi István fiát, a Fővári Tűzoltóság létrehozóját és Főparancsnokát, a Magyar Országos Tűzoltószövetség első elnökét, a Konstantinápolyi Tűzoltóság megszervezőjét.

Vállalkozó, neves közéleti és társasági személyiség, legendás sportember, hajóskapitány és zeneszerző – így ismerték kortársai és így emlékeznek rá tisztelői, követői.

Sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi Ödön 1839. december 14-én, Pozsonyban, Széchenyi István és Seilern Crescencia grófnő kisebbik fiaként látta meg a napvilágot.  Széchenyi Ödön tanulmányait Sopronban és Nagycenken a szülői házban végezte. Kitűnően beszélt franciául, németül, angolul, olaszul, ismerte a latin és a görög nyelvet. Életének meghatározó élménye volt az 1860. szeptember 2-án Nagycenken és Fertőszentmiklóson kitört két tűzeset, amikor személyes példát mutatva vett részt a mentésben. Ekkor esett át a „tűzkeresztségen”, mivel látta az emberek szenvedését, a szervezetlenséget és a tehetetlenséget a tűz pusztításaival szemben. Ez volt az elindítója és első lépcsőfoka a szervezett tűzoltóság tudatos létrehozásának és működtetésének.

A gróf 1863-ban a londoni Fire Brigade mintájára létrehozta a pesti önkéntes tűzoltóságot, 1870-ben ez a szervezet már hivatásos tűzoltókból állt, fizetéssel és profikhoz illő fegyelemmel. 1870. február 1-jén, pár nap különbséggel létrejött az első magyar Önkéntes Tűzoltóság és tizenkét fizetett tűzoltóval a Hivatásos Tűzoltóság. Mindkét szervezetnek gróf Széchenyi Ödön lett a főparancsnoka. 1870. december 5-én pedig megvalósult a tűzoltók álma: a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség. Elnökké Széchenyit választották, akinek 1874-ben Konstantinápolyba történt távozása nagy törést okozott a Szövetség munkájában.

A gróf sokszor saját költségén korszerű eszközökkel látta el csapatát és gondoskodott kiképzésükről. Széchenyi Ödön egy olyan intézmény vezetője lett, ahol lehetőség nyílt a személyes bátorság, a szervezőképesség, a testi adottságok megmutatására és kamatoztatására.

A török szultán egy Konstantinápolyt ért jelentősebb tűzvész után a már világhírnevet szerzett Széchenyi Ödönt hívta meg diplomáciai úton a helyi tűzoltóság magyar mintára történő megszervezésére. Elfogadva a megtisztelő felkérést, 1874. október 12-én elindult Törökországba. Az egymást váltó török szultánok megbecsülték munkáját, több kitüntetést és magas katonai rangot kapott. 1878-ban Abdul Hamid szultán török császári ezredessé, 1880-ban pasává nevezte ki. Ez volt az első eset, amikor keresztény ember az iszlám vallásra való áttérés nélkül kapta meg ezt a rangot; „tűzpasaként” is emlegetik.

Nem túlzás azt állítani, hogy Széchenyi Ödön az őselemek megszelídítője volt, hiszen nem csak a tűzzel, de hajóskapitányként a vízzel és a széllel is jól bánt. A vízi sportok régóta foglalkoztatták, rendszeresen részt vett evezősversenyeken. Hajóstisztként hosszabb külföldi utakat járt be és „Angliában méltán kivívta magának a lelkes és gyakorlott yachtos nevet”; angol hajókon vitorlázott és versenyeket is nyert. 1867-ben, a párizsi világkiállításra, másfél hónap alatt, a folyókon hajózva jutott el Hableány nevű gőzbárkáján. Ott találkozott Jules Verné-vel, és kalandja megihlette a francia írót; róla mintázta az árvízi hajós, Borus Demeter alakját.

1867 március 16-án az alapszabály elfogadásával magyar főurak angol mintára megalapították az első vitorlásklubot, a Balaton-Füredi Yacht-Egyletet, a mai Balatonfüredi Yacht Club elődjét. Az alapító tagok között megtaláljuk gróf Széchenyi Ödönt is.

Nevéhez fűződik még: Budavári Sikló, Első Magyar Utazási Társaság, alapítója a Magyar-Svájci Gépgyár Rt.-nek, az Újpesti Hajógyárnak.

Gróf Széchenyi Ödön                                                Fotó: Digitális Képarchívum – OSZK