Előadás a Testnevelési Egyetemen

A túledzés pszichológia faktorai

2010 január 28, 14 óra,
Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar
(1123 Budapest, Alkotás u. 44. Főépület I. emelet)
Díszterem.

 

 

Stressz, pihentség és alulpihentség a sportban: elméletek és alkalmazások

(Stress, Recovery and Underrecovery in Sports: Theory and Application)

Előadó: Michael Kellmann (Ruhr Egyetem, Bochum, Németország)

A sport, mint pszicho-szociális jelenség

(Sport as a social phenomenon)

Előadó: Otmar Weiss (Wien)

 

A terhelhetőség pszichológiai tényezői

Előadó: Budavári Ágota (OSEI)

 

Stressz, pihentség és alulpihentség élsportolókon történt felmérésének hazai tapasztalatai

Előadó: Resch Mária

 

Elmúlt csütörtökön részt vehettem ezen a szimpóziumon. Első hallásra nem sok köze van a témának a vitorlázáshoz, de ha egy kicsit belemélyedünk a témába azért megtalálhatóak azok a területek, ahol a vitorlázóknak is óriási lemaradása van.

Michael Kellman úr több évet töltött Ausztráliában, ahol a sportolók túledzettségi, illetve pihenési fázisait kutatta. A túledzettség egy fokozottan stresszes állapot, amit a stressz csökkentésével, átalakításával illetve megszakításával lehet csak csökkenteni. Minden ember egyénileg kezeli a stresszt az életében, de ami nagyon fontos, hogy kell hogy legyen egy stratégia, hogy hogyan. Legalább két három olyan tevékenység elfoglaltság, ahol az ember ki tud zökkenni a nyomás alól. Ezek lehetnek aktív (sport), passzív (olvasás), proaktív (barátok felkeresése). Fontos, hogy az embert körülvevő környezet (iskola, munkahely, szülők, család, egészségi állapot, életmód, egyéni karakter) mind-mind befolyásolja a teljesítményt. Ha a stressz és a túledzettség hosszabb ideig fennáll, akkor sportolóknál kiégésről beszélünk. Kellmann úr felállított egy 70 kérdésből álló kérdőívet, ami megpróbálja jelezni, kimutatni a sportolók kimerültségi állapotát. Ennek a részleteibe most ne mélyedjünk el…

Konklúzió: a pihenés pontosan olyan fontos a jó teljesítmény elérésében és fenntartásában mint a rendszeres és kemény edzésmunka. Ha az egyensúly felborul, akkor kibillen a rendszer az optimális helyzetéből és teljesítménycsökkenés következik be.

A vitorlásversenyeken nem mindegy, hogy a kormányos milyen lelki állapotban ül a kormánynál. Erről szerintem mindenki tudna mesélni. Ha nálunk a vitorlázás olyan magas szintre kerül majd egyszer, akkor talán érdemes lesz ezeken elgondolkozni, de amíg nem kerülünk a világ élvonalába addig van más fontosabb terület is ahol fejleszthetjük tudásunkat.

 

Otmar Weiss Úr előadásában arról beszélt, hogy a sport a kultúra része. Egy szociális jelenség, amit a társadalom, az emberek alkotnak és alakítanak. Példaként hozta, hogy Ausztriában a síelés egy életforma. Hozzátartozik az emberek élethez, éppúgy mint a reggelizés vagy a munka. Egy síversenyen Ausztriában olyan tömegek tombolnak, mint Magyarországon semmilyen sporteseményen. Itt is van mit fejlődnünk…

 

Budavári Ágota előadása volt a legérdekesebb számomra, mivel olyan területet világított meg, amit talán minden sportoló és edző megszívlelhetne. Néhány pontot említenénk arról, hogy melyek azok a személyiségjegyek, amelyek a sportoló számára meghatározóak:

• érvényesülési törekvés, elhivatottság
• dominancia igény, felsőbbrendűség érzése
• pozitív önértékelés, önelégültség
• emocionális stabilitás
• hangulati stabilitás
• kitartás
• célkövetés, jó időbeosztás
• monotónia tűrés
• frusztrációs tolerancia
• relaxációs képesség
• kikapcsolódni tudás

 

Ami a sportoló és edző kapcsolatát jellemzi:

• kölcsönös bizalom, nyitottság
• minőségi szakmai program, egyénre szabott
• hibák közös javítása
• részeredmények elfogadás, nem csak a tökéletes elfogadása
• saját megfigyelésével segíti a sportolót
• autoritásával nem él vissza
• érzelmi kapcsolatot tart fent a sportolóval
• szülők megfelelő tájékoztatása, de nem avatja be a szülőt
• gyerekkori élmények meghallgatása
• traumák átdolgozása.

 

Azt gondolom, hogy a vitorlázásban éppúgy, mint minden más sportágban a fent felsorolt lista eszköz lehet arra, hogy az edzők újra és újra átgondolják ezeket a pontokat és magukat is folyamatosan szinten tartsák.

 

Resch Mária előadásában ismertette azt a modellt, amit Michaell Kellmann Úr dolgozott ki. Elvégeztek egy mintavételt magyar sportolókon, de azt gondolom ebben nem volt elegendő résztvevő egyrészt, másfelől nem volt elég tág a mintavétel kosara ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket vonhassunk le, pláne nem a vitorlázókra vonatkozóan.

Kugler Nándor