Edzői beszámoló az F. W. Raiffeisen Private Banking évadnyitó ifjúsági versenyen
Idén is megrendezte a szokásos ranglista versenyét a 29er osztálynak a Spartacus Vitorlás Egylet. Mi különböző okok miatt egy csapattal vettünk részt a regattán. Olivér és Karesz idén ült össze. Olivér az Optimist osztályból Zsófi tanítványaként érkezett hozzám, Karesz pedig az egyik „alapító tagja” a BYC 29er csapatának. Bár a szezont korán kezdtük (márciusban), de az ismert okok miatt hamar fel is függesztettük. A kevés edzés miatt nem éreztem szükségesnek a versenyzést, mert nagyon sok tanulni való van még az osztályban. Karesz az aggályaim ellenére jelezte, hogy ő nagyon szeretne versenyezni. Így hát belevágtunk és beneveztünk.
A múlt hétfőn kezdődő regatta számunkra 12 futamra volt kiírva. Nem akartam túl sokat a gyerektől kérni, csak annyit, hogy minden futam után a tapasztalatokat kiértékelve fejlődjünk tovább. Ők nem így gondolták és rögtön megnyerték az első futamot, és azt kérdezték, hogy ez most jó? Bevallom, itt elragadtak az érzelmeim.
Nyilván futamgyőzelem után nehéz azt mondani, hogy nem jó. Tudtuk, hogy azért ez nem lesz ilyen egyszerű, a további 2 futamon bár jól érkeztek a bójához, de a rutin hiánya itt észrevehető volt. Az aznapi utolsó futamra megint megrázták magukat és egy szép második hellyel jelezték nekem, hogy van bennük még potenciál.
A második napon középszeles körülmények között kellet vitorlázni, ahol nehéz volt eldönteni bő szélben mikor milyen szögön menjen az ember. Itt is komoly fejlődés mutatkozott, bár az eredményen nem ez látszott.
Az harmadik napon reális célként tekinthettünk a dobogó 3. fokának elérésére, erre rajtunk kívül még egy egységnek volt esélye. Nagyon jó és fair küzdelmet láthattunk a két hajó között, ami csak az utolsó hátszélben, kis szerencsével, de a mi egységünk javára dőlt el. Így végül sikerült megszerezni a harmadik helyet.
Olivér és Karesz együtt egy nagyon jó szemléletű párost alkot, megfelelő alázattal és humorral kezelték a futamgyőzelmet és a nehezebb szituációkat is. A futamok után kapott információkat jó dolgozták fel és igyekeztek kijavítani az elkövetett hibákat. Köszönet illeti De Jonghe Arthurt, aki csatlakozott hozzám, és jó tanácsokkal segítette a munkákat. Magáénak érezte a csapatot és valószínűleg rájött, hogy mitől stresszes néha ez a munka.
Gratulálok a fiúknak, mert megérdemlik! Remélem, még sokáig dolgozunk együtt.
„A tanítás művészetének kulcsa a tolerancia, a tanulás művészetének az alázat.”
B.K.S. Iyengar indiai jóga tanár és író
Baráth Gábor (BIGI)