29er csapatunk bajnokságon járt Földváron

Balatonföldváron, a Spartacus Vitorlás Egyletben rendezték meg a hétvégén a 29er EuroCup-ot és Országos Bajnokságot. Edzőnk, Bigi beszámolóját itt olvashatjátok:

Nem is tudom, hogy hol kezdjem. A verseny első futamáig nem nagyon tudtam, milyen összeállításban mennek a csapatok. Minden nap volt egy meglepetés hír arról ki, hogy nem tud jönni betegség miatt.

Sajnos ilyenkor a társ is nehéz helyzetbe kerül, de ez is a kétszemélyes hajóoszályok jellemzője, de az elv ugyanaz: „Együtt sírunk, együtt nevetünk”.

Gyakorlatilag csak két csapat indult abban az összeállításban, amiben egész évben készült; volt, aki pozíciót váltott, hogy indulhasson a versenyen.

Öt  BYC-es és egy MVM-BYC vegyes csapat indult felügyeletem alatt.

Tóth Soma – Kassai Márkó

Ők a csapat legtapasztaltabb tagjai, tőlük vártam a legjobb eredményt, mert az elmúlt versenyek azt mutatták, hogy dobogóesélyesek lehetnek összetettben. Sajnos az első napon nem hitték el, hogy a gyenge-középszélben is van keresnivalójuk, emiatt hiába hajráztak, nem sikerült célt elérniük. Nekik hiba nélkül kellett hajót vezetni a súlyuk miatt, ez krejcban nem mindig jött össze, ezért hiába volt a bőszeles teljesítményük kimagasló, ez nem volt elég a végső sikerhez.

Kis Kapin Karina – Kis Kapin Károly

A testvérpár a versenyre ült össze Olivér betegsége miatt. És hozták is azt, amit vártam tőlük, egy jó manchaft teljesítménnyel megtámogatott érett vitorlázást. A rajtoknál kicsit bizonytalanok voltak, de a vitorlázásukon látszott az elképzelés és a fegyelmezettség. Elsősorban a gyenge középszélben érezték otthonosan magukat. Végeredményben elégedettek lehetnek a teljesítményükkel, a legjobb vegyes páros lettek a versenyen.

Szepessy Anna – Kulcsár Kavics

A rajtokkal és a szélcsíkok kihasználásával volt nehézségük. Általában nehéz helyzetbe kerültek rajt után és nem mindig találták meg a jó ütemet a szél váltásaiban. Akkor kezdtek jobban teljesíteni, amikor az egyszerűsítették a vitorlázásukat és az alapokkal kezdetek foglakozni.

Mészely Botond – Nagy Csenge

Botond az a srác, akinek, ha olyan napja van, akkor futamot nyernek. A verseny elején a jó rajtjaikat nem tudták jó helyezésre beváltani, mert bő szélben a legtöbbet vitorlázták a pályán és ez nem mindig kifizetődő. A verseny második felére sajnos a rajtjaik is visszaszürkültek a közepesre, ezért nehéz volt a dolguk. Jó szemmel találták meg a pöfföket széllel szemben, de bő szélben nem találták magukat és sokat kockáztattak.

Kovács Attila (MVM) – Sellei Bence

Ők Laser versenyzőként kirándulást tettek az osztályban, ahol sajnos a technika is feladta nekik a leckét.

A szembeszeles hajóvezetésük rendben volt, a rajtoknál az indításokkal gyűlt meg a bajuk, ezt igyekeztek a videók megnézése után orvosolni. Összességében jellemző volt rájuk a tanulási vágy az egész verseny alatt, de túl kevés volt az idő a hajóosztály jobb megismerésére.

Korbuly Saci – Kiss Bulcsú

Ők az a páros, akik teljesen tét nélkül álltak rajthoz alkalmi csapatként. Tudták előre, hogy egy bizonyos szélerő fölött nem fognak vízre szállni, ennek ellenére vállalták a megmérettetést.

Azt gondolom, hogy minden tőlük telhetőt megtettek, gyenge szélben a tapasztaltabb társakat megtréfálva előttük értek fel az első jelhez, de ahogy ez várható volt, a bő szelekben elvéreztek. Megemelem a kalapom előttük, mert nekik volt a legnehezebb dolguk a versenyen.

Köszönöm a gyerekeknek, hogy minden nehézség ellenére igyekeztek a legjobbat nyújtani.

„Ma megteszem, amit mások nem, és holnap elérem, amire ők nem képesek.”

Jerry Rice amerikai futball játékos