Az első 29er Országos bajnokság – Beszámoló
Szeptember 21-24 között Balatonföldváron rendezték meg az első 29er Országos Bajnokságot.
A versenyen ott voltak a BYC-es 29er és 470-es reménységek is, akik komoly tapasztalattal és kemény versenyben megszerzett remek helyezésekkel tértek haza. Edzőnk, Bigi beszámolója a Bajnokságról:
A 29er mezőnyben két egységgel képviseltettük magunkat:
- HUN 2510 Bartis (kicsimo) Hajni-Kassai Márkó
- HUN 2525 Mészely Botond-Kis-Kapin Károly
Az előrejelzések alapján számítottunk rá, hogy a szélerő a mi komfortzónánkon kívül esik, de teher alatt nő a pálma alapon nekivágtunk az újabb megmérettetésnek.
Az első nap a szélerő jelezte, ha kimegyünk, akkor „pálma” nőni fog, ha akarja, ha nem. A versenyrendezőség úgy döntött, hogy ezt a kertészeti szakkört most nem erőlteti és viszonylag korán, futam nélkül fejeztük be a napot. A hazaút sem volt zökkenőmentes, mert Öreg-Tihany magasságában inkább a kikötés és a szárazföldi hazatérés mellett döntöttem. Szeretném megköszönni ezúton is Eszter és Anna segítségét a csapat szállításában.
A második nap már kezelhetőbbek voltak a körülmények, 4 futam teljesítésével fejeztük be a napot. Vegyes érzelmekkel tekintek vissza erre a napra, mert meggyőződésem az, hogy ha ezen a napon a befutószakaszban Hajni és Márkó a biztosat választja a bizonytalan helyett, akkor most teljesen más hangulatban írnám ezt a beszámolót. Sajnos elvitte őket a hév és egy biztos 2. és 3. helyet engedtek el. A további futamokra ez rányomta a bélyegét és nem tudták igazán hozni azt, ami bennük van.
Boti és Karesz ezen a napon inkább a rajtjaikkal hívták fel magukra a figyelmet, ez pozitív és negatív értelemben egyaránt igaz. Bevállalósan keresték meg a helyeket, de az indítással voltak igazából gondok, viszont ott voltak a tűz közelében és ez nagyon jó.
A harmadik nap hasonló körülmények vártak bennünket, mint előzőleg, a nap végére időként 18 kts-ig erősödött a szél. Az már kiderült, hogy igazából sebességi gondjaink nincsenek, ha elrajtolunk, akkor tudunk menni az elejével és akár vezetjük a futamot is. Hajniéknál ezen a napon már kezdtek visszatérni azok az elemek, amit eddig már begyakoroltunk. A vitorlázás is jobban ment, de az is kiderült, hogy széltaktikában van mit fejlődni, valamint az erősödő szélben a hajókezelés sem a mi javunkra billentette a mérleg nyelvét. Ami viszont pozitív, hogy sokkal jobban állták a sarat a srácok, mint azt vártam.
A negyedik nap halasztással kezdődött és így lehetőségünk volt Szalontai Tamás kalauzolásával elmenni a földvári kilátóba. Onnan látható volt, hogy van kialakulóban szél, de elég foltos volt a víz bármerre is néztünk. Végül is ezen a napon is rendeztek 4 futamot, ahol Botiék megint bizonyították, hogy kellő gyakorlás után a rajtvonal ragadozói lesznek, Hajniék pedig, ha elrajtolnak, 1-3-ban érnek fel. Sajnos ez most nem mindig sikerült.
Összességében egy jó és színvonalas bajnokságon vettünk részt, ahol megint felmérhettem azt, hogy hol tartunk, miben kell fejlődnünk és biztosan ígérhetem mindenkinek, hogy fejlődni is fogunk! Büszke vagyok a gyerekekre, mert méltó ellenfelei tudtak lenni a vetélytársaiknak, néha nekem kell emlékeztetnem magam, hogy a vitorlásversenyzői múltjuk (furcsa képzavarral) idén kezdődött, ezért ne akarjak mindent egyből.
Gratulálok minden helyezettnek!
Bigi
„Csak azoktól tanulhatok, akik tudnak, és csak tőlük tanulva kerekedhetek föléjük.” Ayrton Senna
470-es versenyzőink, Hubert Péter Lél és Kiska László az előkelő 6. helyen fejezték be a versenyt.
Gratulálunk mindenkinek!
fotók: Szántó Áron/MVSZ, Spartacus Vitorlás Egylet
