Splitben jártunk 470-es edzőtáborban – Bigi beszámolója

2011. február 23-án indultunk el Splitbe, hogy megkezdjük a felkészülésünket az idei szezonra. Az előjelek nem voltak túl bíztatóak, mert nem ígértek túl sok meleget, de hát a remény hal meg utoljára. Az úton is folytatódott a megerősítés (ne menjetek) lezárták az autópályát a bóra miatt.

Tehát abban biztosak lehettünk, hogy szél az lesz, és az időjárás jelentés szerint hideg is. Tökéletes kombinációja annak a lehetőségnek, hogy klasszikust idézve (Korompai Árpi) MIND MEGDÖGLIK az EDZŐJÉVEL együtt. Hát első vízre szálláshoz ez kicsit erős. De nem baj, kemények vagyunk és lelkesek (vagy hülyék). Mentünk, megérkeztünk, lepakoltunk és szállást foglaltunk. Eddig minden rendben nézzük az időjárást, na, az is rendben. Hideg és szél. Tökéletes. El kellene kezdeni a vitorlázást, de nem a mai nap. Helyette lányoknak futás, a fiuknak foci a szállás közelében található pályán. Este beszélgetés és reménykedés.

Mint már említettem a remény hal meg utoljára.

Másnap hideg és szél. Ismerős probléma már számunkra, a lasereseknek rendezendő futamot halasztották majd törölték arra a napra. Bíztató jel? Nem mondhatnám. Ők könnyen beletörődnek, ráérnek helybeliek. Mi várunk és kitartásunk meg hozza gyümölcsét, vagy a szél gyengült, vagy melegebb lett, vagy mi szoktuk meg, de kimentünk és végre vitorláztunk.

A szél erős volt, de meg vitorlázható, azért néha bejelentkezett, egy-egy pöff. Természetesen voltak borulások, el nem tervezett manőverek, de mentünk legalább.

Vitorlázás után futás, foci, megbeszélés a program. Ja és KAJA!!!

Ébredés, süt a nap, ez lehetetlen, de igaz. Na, menjünk. Hova? Szél az nincs, csak hullámok. Akkor is. Szél lett, meg vitorlázás is. Hullámzás maradt. Legalább gyakorolhattuk a nagyhullámos hajóvezetést, hátszélben, kerjcban.

Gyapiék olyan jól ráéreztek arra, hogy néha lehetne ütemre is pumpálni, hogy meglepték vele a rutinosabb egységeket is. Vízről ki, kocsiba be, szállásra el, futás+foci, értékelés KAJA+KAJA.

Utolsó nap, hogy edzünk. Természetesen szél szinte semmi, már mindenki a hazautazás gondolatával kacérkodott,(hamarabb hazaérünk), de megjött a szél – bár nem volt erős – de már lehetett szélnek nevezni. Kimentünk: valóban szél volt, és egy keveset lehetett is benne vitorlázni, immáron rövidgatyában és rövidbékában.

Kicsit komolyabbra fordítva a szót elégedettek lehetünk, mert jól teljesítettük.

1:Teszteltünk egy új vitorla márkát.(Köszönet Tarziéknak akik jelenlétükkel, utánfutóval és vitorlával is segítettek minket.)

2.Gyakorolhatuk a manővereket, visszaszokhatunk a hajóba.

3.Hátszélben a Gyapi+Máté csapat megvilágosodott, remélem, ez gyengeszélben is bekövetkezik majd.

Most már csak az maradt hátra, hogy felsoroljam a résztvevőket:

Sipos Orsolya-Sipos Zsófia, Váradi Imre- Serke Áron, Gyapjas Balázs- Kovács Máté

Baráth Gábor

Ui: A fociban mindent összevetve ÉN voltam győztes bármit is állítsanak a fiatalok.

 

Üdv mindenkinek: Bigi