Szentmarjai Gábor a Flexi Fleet Egykezes versenyen vett részt

Élveztem minden pillanatát!

Előzmények: a hajót nem tudtam rendesen felkészíteni a versenyre, de nekem sem volt időm előtte, így motor nélkül kellett odaérnem időben a versenyre. Ennek következménye, hogy reggel ötkor indultam a rajt helyszínére. Mivel volt szél, még ki tudtam kötni egy kávéra a THE klubban. Ami nagy előnyöm volt a többiekkel szemben, hogy egész télen vízen voltunk és a versenyek, meg a Kéksál tókerülő rekord mentálisan felkészített.

Kellemes szél fogadott minket a rajt előtt, kényelmesen lehetett pozíciót keresni a tökéletes kezdéshez. Az első szakasz gyorsan elrepült, volt mit tenni, aztán az első pályajel hozott egy kis taktikai játékot a szél is megpihent egy kicsit, na ilyen lehetőséget nem hagyhattam ki és egy gyors leves készítéssel frissültem. Amikor visszaerősödött, egy félszeles örömvitorlázás jött körülbelül Szemesig, nagyon egyben tartva az ellenfeleket. Amikor gyengülni kezdett a szél a könnyebb hajók meg is lógtak , de még messze a vég gondoltam.

Nagy taktikázás kezdődött a fejemben, mivel tudnám tartani a pozícióm. A Badacsony utáni szélcsend meghozta az árva szúnyogokat is és velük a kedves denevéreket. Ezt a részt nem kedvelem annyira, van még mit tanulnom a helyi adottságokat. Keszthely végre nem marasztalt a megszokott módon, nagyot segített mondjuk a távcső is amivel a többi hajó sebességéből próbáltam adatokat nyerni.

A nagy megpróbáltatás engem visszafelé úton ért, ismét elfogyó szél , szélkeresés tack váltások (talán túl sok is) sokat kivett belőlem. A várva várt frissülés nekem nagyon jókor jött az északi part felől ami nekem kedvezett. Átlendültem és óriási vágtába kezdtem, amiből egy erős szeles kreutz szakasz lett . Úgy gondoltam ez a verseny az enyém innentől, mivel a cirkalóm imádja, szinte fürdik benne. Sajnos nem így történt. Egyre lassabb lettem és vesztettem pozíciókat és még a lendületből is kiestem elkezdtem hibázni. Utólag a kikötőben jöttem rá, a boomom elmozdult az árbócon.

A célba érés után nagy extázis, mivel harmadiknak jelzett a program. Utólag kiderült két hajónak nem ment a GPS e , szóval lecsúsztam a dobogóról és osztály negyedikként értem be. Javítottam a tavalyi pozícióból képest, ami szuper. Ez volt idén már a második tókerülésem és remélem lesz még pár.

Ui.: Amikor reggel kiértem a kikötőbe és leléptem a hajó deckről, a barátaim invitálására pár perc múlva egy 50-es cirkáló bevitorlázásán vettem részt a Tolnay Kálmán Emlékversenyen.

Frenetikus volt így kitolni a határaimat és köszönöm mindenkinek a lehetőséget és máris indulnék újból.