Varjas Sándor, Kovácsi László és Meretei Gábor második helyezést ért el a Warnemünde-i Európa-bajnokságon – Varjas Sándor beszámolója

0.nap

Szombaton délután indultunk a Kovácsival a fogászok egyik magyarországi mekkája, Mosonmagyarórvár irányába, hogy felvegyük a Vegát és hárman vágjunk neki a közel 1300 km-es túránknak az idei Európa Bajnokság helyszínére, a napsütéses É-németországi riviéra egyik ékkövéhez, Warnemünde-be. Aki volt már ott, az tudja, aki egy kicsit is komolyabban veszi a versenyzést, az meg hallott róla…

Hááát, mi sokat hallottunk a Lacitól erről a helyről, de be kell vallanom sosem hozta meg sem a Vega, sem az én valódi kedvemet hozzá.

Idén viszont a németek vállalták magukra az EB rendezését és nekik az volt a legegyszerűbb, hogy hozzácsapják a Warnemünder Woche rendezvényhez a Soling-osok versenyét, kinevezve külön kontinens bajnokságnak is, ezért nem maradt más hátra, hogy kiutazzunk.

Szerencsére a szombat délutáni indulás jó ötletnek bizonyult, mert mindenféle gond nélkül sikerült eljussunk reggelre a célállomásra.

Természetesen a hely nem hazudtolta meg magát, a rendezők már reggel 8-kor lefújták a napot a többi éppen versenyző hajóosztálynak az extrém időjárásnak köszönhetően. Klasszikus gyengülő 8-asban kezdtünk el felkészíteni a hajót a daruzásra, amit két kellemes zápor szakított meg. Miután bekerült az árbóc, jelezte a darukezelő mester, hogy talán inkább hétfőn kellene vízre tennünk a hajót biztos, ami biztos… mi ezt elfogadtuk. Azért a nevezés papírozását megoldottuk.

Ezt követően felkerestük a szállásunkat, majd gyors fürdést követően egy laza 4 órás szieszta következett. Kora estére kisütött a nap is! Sétáltunk egyet a parton, Lacika felidézte a 80-as évek legemlékezetesebb történéseit, amiket többek közt a friss Finn Masters világbajnokunk Székely Tonyó is meg tudna erősíteni! (Róla, Vele amúgy több történet is van erről az időszakról)

Egy kiadós vacsora után hazamentünk és szokásos filmnézés közben mindenki szépen elaludt.

Hétfőre sem mondanak túl sok jót, de már „csak” gyengülő 7-es lesz… szóval elindul az EB!

1.nap

A hétfői nap szereléssel és felméréssel telt, ami a gyorsan változó időjárás szakított meg több esetben is. A kellemes 20-25 csomós szél és napsütés pillanatok alatt változott 30 csomóra és zuhogó esőre… Ilyenkor mindenki a saját gépjárművébe menekült és próbálta átvészelni az átmeneti periódusokat.

Azt kijelenthetjük, hogy az É-német riviéra nem hozta meg a Soling mezőny kedvét a versenyzésre, sajnos csak 12-14 hajót számláló mezőny lesz.

Szerintem ez tök gáz! Még akkor is, ha nagyon sok idősebb tagja van a mezőnynek. Szomorú, hogy a Ausztriából, Olaszországból, Spanyolországból, sőt még a közeli Dániából sincs nevezett egység, miközben Kanadából, Argentínából meg eljönnek azok, akiket ez igazán érdekel. Ja és Németországból 1db egység van, az is a volt elnök, akinek kötelessége volt eljönni erre a versenyre.

Hát ez van!

A by-pass rendszernek hála idén a felméréssel nem kellett sokat foglalkozzunk, mert tavaly mindenünket felmértek.

Este Rostock belvárosában próbáltunk egy éttermet találni, de a hétfői zárva tartások miatt ez nem is lett olyan egyszerű feladat. Természetesen azért megoldottuk.

Kedden végre daruzunk, bármilyen idő is lesz, aztán megfújatjuk magunkat a többiekkel együtt.

2.nap

Hát mit is mondjak? Németország sem a régi…

Reggel gyorsan elintéztük a felmérés második körét és két zuhéj között beálltunk a daru alá, hogy vízre menjünk. Ám ekkor az elromlott! Hatalmas volt, mert a darukezelő fószer épp előtte ecsetelte, hogy Füreden nyaralt és már 7 éve csinálja ezt a melót😊 A helyi erőknek nem sikerült megjavítani ezért hívták a gyártó embereit. Közben a gyengülő 6-osban csak a Laser-nek rendeztek futamot a nap során…

Sétáltunk egyet a parton, ahol a fesztiválhangulatot a helyi árusok szolgáltatják nem középiskolás fokon.

Visszatérve onnan elindult a daruzás, miután meg lett javítva. Azonban 1 hajó ledaruzása után újra elromlott… No comment! Ilyet még nem láttunk, szikrázott össze-vissza a zárlatos cucc! Újabb 40 percet kellett várni, hogy használni lehessen, de végül az egész mezőnynek sikerült vízre mennie.

Szóval szerdán végre el is kezdődhet a verseny, ám… 30 csomós viharos időt mondanak, úgyhogy várjuk ki a végét. Egy biztos 9:30-kor kormányosi értekezlet.

Este megnyitó ünnepség gyanánt mondtak egy kedves 70 másodperces beszédet és grillételek társaságában elfogyasztottunk a többiekkel közösen egy-egy korsó sört, jó német szokás szerint.

3.nap

Bár ma mindenki a Kékszalagra koncentrált, azért mi is megkezdtük végre a versenyzést! Innen is gratula a győztesenek!

Szóval 10-kor egyre erősödő szélben elhagytuk a kikötőt és egy jó 35perces menet után ki is értünk a pályára. 240 fokra tűzték az első futamban a kreuz bóját a nyugatias szélben. Úgy tapasztaltuk, hogy balra kell tendálni, ezért egy tiszta lee-rajtot vettünk és 1,5 méter magas 2 méter hosszú furcsán törő hullámokban  a 18-25 csomó közötti szélben végül megnyerve a bal oldalról való fordulás utáni hosszú cirkálást elsőnek vettük szorosan a fenti pálya jelet a NED-33 és a NOR-131 előtt. Sajnos a mai napon kiderült, hogy ez az erősebb szeles hátszelezés nem igazán megy nekünk, a lee bóját harmadknak vettük, nem sokkal lemaradva. A második kreuzban a NED-33 a jobb oldalát választotta, mi a NOR-131-el újra a balt. Ez jó is volt. A NOR-131 vette elsőnek a második körben a fenti jelet, mi másodiknak a Hollandok harmadiknak és az UKR-2-es egység is már a nyakunkon volt. A második hátszél már jobb volt, igaz csak arra volt elég, hogy ne maradjunk le. A harmadik körben a NED-33-as újra jobbra próbálkozott és be is jött neki. Mi a Norvégokkal küzdöttünk, de lőttünk vették az utolsó körben a kreuz bóját, mi meg az UKR-2 előtt. Szerencsékre a Norvégok elrontották a spi felhúzást és el tudtunk menni nekik, így végül második hellyel nyitottuk az EB-t! Mögöttünk a NOR-131 futott b

A futam 60 perces volt.

A második futam elején az időjáráselőrejelzésnek megfelelően gyengült a szél 12-16 csomóra, igaz nem akkora mértékben, mint írva volt. 260 fokra módosították a kreuz bója helyét. Újra lee-ből rajtoltunk tisztán, majd a tengelytől kicsit eltávolodva, ahogy fordult a szél, mi is fordultunk vele és komoly sebesség és élesség fölényünknek köszönhetően már az első pályajelnél szépen vezettünk, amire a hátszélben még rápakoltunk. Ezt követően 2 körön át, hasonló recepttel tartottuk a mezőnyt és megnyertük a második futamot. Második lett a NOR-131, harmadik pedig a NED-33-as csapat.

Ez a futam is 60 perces volt.

A harmadik futamra tovább kellett volna gyengülnie a szélnek, de jobb oldalról messziről látva érkezett egy komoly zivatarfelhő, amiből szépen kifújt a szél a rajtra. A nap legerősebb szele fújt itt stabilan 25 csomó körül. Lúv rajtoltunk emiatt, de azért voltak felettünk is. A Nor-131 tudott először kifordulni a felhő felé, amivel lényegében meg is nyerte a futamot. Mi bár a mezőny egészét eldobtuk, de csak késve tudtunk igazítani jobbra, így a második helyen vettük kb. 60 méterrel lemaradva a kreuz bóját. A terelő szakasz végén egyből perdültük és izomból siklattunk egy tack-on a lee-bójáig. Az első két hajó rommá verte a mezőnyt, nem tudom szebben megfogalmazni a valóságot. A második körben újra jobbra nyitás, majd fordulás és irány kreuz bója. Talán kicsit közeledtünk a Norvégokra, de még mindig messze voltak. Újabb komoly hátszél már gyengülő szélben és újra napsütésben és az kreuz. A Norvégok igazítottak be először jobbról, mi egy kicsit tovább mentünk és később fordultunk. Ez abból a szempontból jónak tűnt, hogy a szél legyezgetett tovább jobbra és el tudtunk emelkedni kicsit a Norvégoktól, akikre jócskán jöttünk az utolsó kreuz végére. Bíztunk benne, hogy a gyengülő szélben tudunk csípni még a hátszélben, de csak közelítésre volt elegendő másra nem. Újra másodikak lettünk. az utánunk lévők komoly csatát vívtak a befutóban, de őszintén nem tudom mi lett az eredmény.

Mi 2,1,2-vel vezetjük a napot, nem nagy előnnyel a NOR-131 előtt.

4.nap

Érdekes nap lett a mai. Többen összetennék a kezüket egy ilyen nap után, de mi…

Lássuk a részleteket:

mára gyenge szelet és napsütést mondtak. Ez be is jött. Lacika a sok év alatt itt még ilyen sosem tapasztalt. 10-kor hagytuk el a kikötőt 2-3 csomós szélben…, délig vizen halasztás volt a program a 230-330 fokok között forgolódó nagyon gyenge szélben. Előjöttek a medúzák, akikkel a Vega próbált barátkozni, több-kevesebb sikerrel. Délre alakult ki stabilabb szél kb. 330-ról. Lee harmad tetejéből rajtoltunk. A pálya bal oldalán 2x is kifordulásra kényszerítettük a NOR-131-et, de végül közvetlen előttünk tudta venni az első pályajelet, mert az utolsó „kiigazítása” után kapott egy kis többlet szelet. Az első hátszélben inkább raumolni kellett a szél gyengesége miatt, amit az oldalról jövő hullámok nem könnyítettek meg. Elsőnek a Norvégok haulzoltak be, mi tovább mentünk, ami nagyon jó ötletnek bizonyult, mert a lee bóját 3 hajóhossz előnnyel tudtuk az első helyen venni. Innen már nem volt más hátra, mint a bója és mezőny között vitorlázva tartani a helyünket, ami végül sikerült és meggyőző fölénnyel nyertük a futamot, amit a második körben kurtítottak, majd a harmadik kreuz végén befuttattak a gyengülő szélnek köszönhetően.

Ezt követően közel 3 órás vízi halasztás vette kezdetét és megérjeztek a pályánkra a H-boot hajóosztály képviselői is. No comment, végül is ez egy Európa Bajnokság.

16 óra tájt északias szélben tűztek újra pályát a rendező segédei. Újra lee-harmados rajt, jól kaptuk el, majd a NED-33 alá befordulva szeltük keresztbe a pályát. Sajnos folymatos ejtve ránk nem tudtunk kijönni eléjük, míg a Norvégok szépen elemelkedtek és így megint pont befértek elénk és a Hollandok elé. Nagyon pipa voltam, mert, ha a Hollandok nem velünk, hanem a széllel foglalkoztak volna, akkor feligazítottunk volna a kreuz közepén a Norvégok elé és sima lett volna az egész. Így hárman együtt kezdtük meg a hátszelet, mi haulzoltunk először, amivel sikerült otthagyni a Hollandokat (ezért is sajnálom nagyon), de Norvégok tudták tartani a lépést. A pálya nem volt bonyolult, viszont rövid, így a második körben nem változott semmi, csak az, hogy ketten megint elléptünk a mezőnytől. A hátszél végére fodult valamelyest jobbra a szél, ami a rendezőség lereagált és módosítottak. Folyamatosan tudtunk közeledni az ellenfelünkhöz némi fordulócsata után, de ők vették elsőnek az utolsó hátszélre a pályajelet. Egy H-boot enyhén feltartotta őket, ezért mi előbb kihauzoltunk, de végül meg tudták tartani az előnyüket és nyertek. Mögöttünk nem is tudom mi történt, mert olyan messze voltak.

Nem sokkal a második futam után indították is a napi harmadikat. Kár, hogy a hosszán nem változtattak, mert ez nem volt méltó egy EB-hez.

Az első rajt általános visszahívással indult, a másodikban már U-lobogót húztak kiegészítésként. Jól kaptuk el a rajtot, de a Norvégok még jobban. Egyből kifordulás keresztbe a pályán, visszaigazítás és 2 hajóhosszon belül vettük másodikként újra kreuz bóját. Hátszélben sokáig mentünk együtt a Norvégokkal, miután a terelőbójánál kihauzoltunk, de az utolsó harmadban lehauzoltunk róluk, ami nem bizonyult jó döntésnek, mert meg tudtak lépni 4-5 hajóhosszal. A lee bójavétel után sebesség nélkül kifordultunk, persze bele a H-boot és Soling mezőny takarásába és elvesztettem a ritmust. A második kreuzegy szenvedés lett, amit még a tovább jobbra forduló szél is tetézett. 4-nek értünk fel, de egy jobbcsapás-balcsapás/zóna helyzetben nekünk jött a NOR-142… mi voltunk a hibásak, meg is csináltuk a büntetésünket és 8-ik helyről vághattunk neki a második hátszélnek. Leérve 2 hajót sikerült is megverjünk, majd a harmadik kreuzban újabb kettőt. Végül 4-ként fordultunk a hátszélre és ez is maradt a vége, mert a NOR-131, CAN-225 és UKR-2-es egységeket már nem tudtuk elcsípni. Nem voltunk boldogok…, mert tudtuk ez a futam ejtő lett és a Norvégok átvették így a vezetést.

Később kiderült, hogy az UKR-2-es csapat korai rajtos volt az utolsóban, így 1,2,3-ik helyeket mentünk ma. Gondolom most már érthető, miért írtam az elején, azt amit.

Igazából a második futamért kár, mert ott a NED-33 érthetetlen módon nem figyelt pályára és ezzel elrontotta a mi a futamunkat.:-(

Persze, ahogy tegnap, úgy ma is kellett szerelni, mert az orrvitorla aljának állító rendszere meghibásodott, így este 8-ig szereltünk.

Holnap van az utolsó nap, 1 pont a hátrányunk. Mindent megpróbálunk a győzelemért!

5.nap

Elérkeztünk az utolsó naphoz az EB-n. Napsütést és 15-18 csomós szelet írt az előrejelzés. Napok óta hallottuk a rádióban, ez lesz az egyikm legmelegebb É-németországi nap. Így is lett, ami minden vitorlázó álmát eredményezte! 30 fok 4-es alapszél, kis-közepes hullámok, egyszóval reklámidő! Nekünk egy esélyünk maradt, meg kellett vernünk az első futamban a Norvégokat, ahol a kormányos Kristian Negaard 11x 5.5-ös világbajnok, Melges 24 VB második, a középső legénység Johan Barne 2x olimpikon 5. és 7. hely, 2x Soling világbajnok még az „olimpiai” időkből Magnus Holmberg (svéd Aemrica’s Cup csapat tag, Olimpiai 5.) és Hans Wallén (Star Olimpiai és Világbajnoki 2., OP, Europe Világbajnok) oldalán, míg a bowman Tomas Mathisen jelenkorunk Norvég vitorlázásának egyik kiemelkedő egyénisége, többek közt 49er VB 5.

Hát igen, ezek komoly eredmények, ők komoly, profi vitorlázók és ezt meg is mutatták.

A pálya 30 fokra volt tűzve. Ahogy tegnap, úgy ma is rövidebb volt, mint kellett volna, gondolom a velünk egy pályán vitorlázó H-Boot-ok miatt. Jól kaptuk el a lee rajtot, de ők jobban és az első forduló után élre állva kontrollálták az északi, egyre erősödő szélben a futamot. Mi a magára találó CAN-225-el küzdöttünk, de sajnos nem tudtuk megelőzni őket, így harmadiknak vettük az első pálya jelet, szorosan utánunk az USA-853. A hátszél végét elrontottuk kicsit a takarásoknak köszönhetően, így a nyakunkon volt az USA-853 és a NED-33 is. A második kreuzban egyszer le is keresztezett minket az USA-853, amit a következő találkozásnál visszavertünk. Ha itt elengednek minket és nem kell alájuk forduljunk, amivel hibára késztettük őket, akkor a CAN-225 is meg lehetett volna, de megint harmadikként fordultunk a hátszélre. A mai napon volt először több lehetőség a pályában, eddig elég egyértelmű, tengeri versenyeknek megfelelő szelek voltak. A hátszélben tapadtunk a kanadai-európai csapatra, de előttünk tudták venni a lee bóját. Az utolsó kreuzban mi fordultunk ki először, próbáltuk meglovagolni a pöfföket, szélfordulókat, de Peter Hall nem hagyta magát és megtartotta az előnyüket. Harmadiknak futottunk be, amivel eldőlt, hogy a NOR-131-es csapat lett az idei Európa Bajnok, mi meg a másodikak, behozhatatlan előnnyel, így az utolsó futamon már el sem indultunk. Kivitorláztunk a partra és szépen nyugodtan ki tudtunk daruzni és összerakni a hajót a hazaútra. Mire végeztünk, addigra a mezőny is megérkezett. Az tudjuk, hogy a CAN-225 nyerte az utolsó futamot, ezzel megszerezve a harmadik helyet, a nyílt versenyben a NED-33 előtt.

A díjkiosztó velősre sikeredett, mert a Norvégoknak el kellett érni a hazatartó kompjukat.

Ezúton szeretnénk gratulálni a győzteseknek és a helyezetteknek még egyszer!

Köszönjük Nektek az egész hetes szurkolást!

Mindenekelőtt szeretnénk megköszönni Családjaink támogatását!

Továbbá a Balatonfüredi Yacht Clubnak, a Dr. Gesund-nak www.fizioterapia.eu, a Jammertal Borbirtoknak www.jbb.hu és a Szindikátusnak, hogy idén is lehetővé tették a részvételünket az Európa Bajnokságon!

Következő versenyünk a Zipfer Trophy lesz, legkésőbb akkor jelentkezünk újra.

Szuszu